1. Mária Terézia császárnő, magyar királynő, 1880.
(Szabadkai Városi Múzeum)
A festményt Szabadka rendelte a Régi Városháza tanácstermébe, a szabad királyi városi rang elnyerésének (1779) centenáriuma alkalmából. Mária Terézia osztrák császárnő, magyar és horvát királynő (Bécs, 1717 ‒ Bécs, 1780) kegyéből a város hivatalos neve Maria-Theresiapolis lett 1848-ig. Ő volt a Habsburg-ház egyetlen női uralkodója, trónját a magyar nemesek támogatásával sikerült megvédenie. A királynőt díszmagyarban jelenítette meg a művész.
2. Erzsébet császárnő, magyar királyné, 1875.
(Zombori Városi Múzeum)
Erzsébet (Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, München, 1837 – Genf, 1898) bajor hercegnőként lett Ferenc József császárnak, a Habsburg Birodalom uralkodójának hitvese 1854-ben. Korának szépségideálja volt, modern elveket vallott, sportolt, verseket írt, támogatta a magyar érdekeket. Nagy szerepe volt az 1867-es kiegyezésben. Magyar koronázási díszruhájában ábrázolta a festő. Sisi kultusza ma is erőteljesen él.
3. Tököly Száva, 1865.
(Szerb Matica Galériája, Újvidék)
Tököly-Popovics Száva (Arad, 1761 – Pest, 1842) szerb nemzetiségű magyar nemes és jogtudós alapítványát a Tökölyanum nevelőintézetet a pesti egyetemen tanuló szerb fiúhallgatók számára hozta létre 1838-ban. Vagyonát kezdetben az 1825-ben alakult egyesület, a Matica Srpska ‒ melynek haláláig az elnöke volt ‒, 1877-től a pesti görögkeleti hitközség, 1900-tól az erre a célra felállított szerb bizottság kezelte. Budán és Pesten járt gimnáziumba és egyetemre (1785), itt is doktorált. A festményen férfi díszmagyarban ábrázolta őt a művész.
5. Ferenc József császár, magyar király, 1875.
(Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Arcképcsarnok, Budapest)
I. Ferenc József (Bécs, 1830 – Bécs, 1916) osztrák főherceg, 1848-tól haláláig osztrák császár, 1867-től Magyarország megkoronázott apostoli királya, Erzsébet császárné és királyné férje. 68 éven át uralkodott. A szabadságharc már zajlott, mikor Ferenc József trónra lépett, decemberben az udvar általános támadást indított Magyarország ellen, majd Miklós orosz cár csapatainak segítségével vérbefolytotta. A kiegyezés (1867) értemében az uralkodó elismerte az 1848-as törvényeket, és kinevezte a felelős magyar minisztériumot, ezzel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely vidékünknek is páratlan gazdasági és kulturális fejlődést tett lehetővé.
6. Pázmány Péter tollbamondja műveit, 1885.
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570-Pozsony, 1637) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író, műveiben a lángész, a tudomány és az általa irodalmivá megformázott nyelv hatalmas ereje nyilvánult meg. Tanulmányait Váradon kezdte meg, Kolozsvárott és Krakkóban folytatta, Bécsben (filozófia) és Rómában (teológia) fejezte be. Nagyszombatban nevelőintézetet és papnevelőt alapított 1619-ben, majd Bécsben is egyet 1623-ban, amely ma is működik (Pázmáneum). 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított teológiai és bölcsészeti karral (jogutódjai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem).
