ZSILIP
A múlt század fordulóján a világ egyik legkorszerűbb műszaki építménye volt a hajóátemelő vasszerkezet
Az elektromos meghajtású zsiliprekeszek működéséhez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatta – ez volt Európában az első elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő zsilip, de a maga idejében világviszonylatban is az egyik legkorszerűbb és leghatalmasabb építménynek számított. A zsilip tetejére kisebb gőzgép került, ami a vízáteresztő kapu nyitását és csukását tette lehetővé. Felavatására a későbbi elbeszélések szerint Japánból is érkezett küldöttség, de német, francia és brit szakemberek is a csodájára jártak.
A zsilip kapuit úgy méretezték, hogy a legnagyobb gőzhajók is átjuthassanak rajta, de akkoriban az utasforgalom is élénk volt a Tiszán: hetente kétszer közlekedett Szeged és Zimony között személyhajó, amely Óbecsén is kikötött, de az első világháború után belgrádi járat is üzemelt, és Törökbecsével is volt összeköttetés – a második világháborút követően a Jelena nevű hajó volt jóformán az egyetlen kapcsolat Bácska és Bánát között. Az 1877-ben épült folyami kapitányság épületét a töltés megerősítésekor, a hetvenes években rombolták le.
A világ egykor legkorszerűbb zsilipje ma már nem működik – kiemelt jelentőségű ipari műemlékként és idegenforgalmi látványosságként tartjuk számon. A régi hajóáteresztő zsilip turbinaállomásának 2009-ben megkezdett felújításának második szakaszát – az óbecsei önkormányzat és a Vajdaság Vizei közvállalat együttes anyagi hozzájárulásával – a napokban fejezik be a szakemberek, és a tervek szerint az épületben jövőre egy állandó kiállítás is megnyitja kapuit. A felújítás során sajnálatos módon ellopták a leendő múzeum egyik kiállítási tárgyát, a turbinaállomás egyik használaton kívüli elektromos motorját – a műkincs a tolvajoknak teljesen értéktelen, a szakembereknek azonban rendkívül becses.
Számtalan régi képeslap örökítette meg az óbecsei zsilipet, ami nem meglepő: megépítésekor tökéletes szerkezetével valóságos műszaki csoda volt – igazi világszám.
1900-ig a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál ömlött a Tiszába. Mivel a folyónak minden évben annyira megemelkedett a vízszintje, hogy elöntötte a település nagyobb részét, a csatorna torkolatát Óbecsére helyezték át – a Ferenc József által elrendelt munkálatokat 1899-ben fejezték be. A Bácsföldvár és Óbecse közötti 8 kilométeres csatorna az akkor csupán 24 éves Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának a tervei alapján készült.
Az óbecsei Türr István-zsilip a Dunát és a Tiszát összekötő egykori Ferenc-csatorna Tisza felőli torkolatánál épült. A csatornát a magyar államtól Türr István vette át 75 évre használatra, a vízlépcső az ő megbízása alapján szintén Heinz Albert tervei szerint készült az 1895–1900-as időszakban. Egyes források szerint a vízszabályozó tervezésében Gustave Eiffel, a párizsi Eiffel-torony és a budapesti Nyugati pályaudvar tervezője is részt vett.
PRAVOSZLÁV TEMPLOM
A pravoszláv templom Szent György vértanú nevét viseli. Késői klasszicista stílusban épült. A három torony, amely a Szentháromságot jelképezi, barokk stílusban épült. A templomépítés 1851-ben vette kezdetét. A főépítész Andrija Schmaus, segédje pedig a becsei Mita Somborski volt. A templom 1858 szeptemberében épült fel. Az objektum egyhajós építmény, ötoldalú apszissal és oldalt elhelyezett éneklőszékkel.
A főbejárat előterében, ahová egységes lépcsőzet vezet fel, a négy magas oszlop háromszög alakú timpanont tart. A két oldalsó rézburkolatú torony barokk stílusban épült. A templom klasszikus példája a barokk és az eklektikus stílusok ötvöződésének.
Az első óbecsei pravoszláv templomot az 1848. évi zavargások idején lerombolták.
A Szent György templom oltárképét 63 barokk stílusú ikon alkotja. Küstner közismert bécsi művész készítette 1868-ban. Az aranyozást Járai bécsi művész végezte. A képeket 1889-től 1893-ig a híres festő, Uroš Predić festette. Két éven belül összeállt az oltárkép. Érdekességként meg kell említeni, hogy az oltárkép felállítása előtt a festő kiállította a képeket. Ez volt az első képkiállítás Óbecsén. A képeket 1930-ban és 1931-ben maga a művész restaurálta.
A templomot 1972-ben újból restaurálták és ez alkalommal kicserélték a toronyszerkezet egy részét.
KATOLIKUS TEMPLOM
Az első vert falú, nádtetejű katolikus templom 1763-ban épült, amit 1786-ban lebontottak, és helyébe 1830-ban új templomot építettek, melynek védőszentje Nagyboldogasszony lett. A templom először korai klasszicista stílusban épült, de később a különböző építészeti stílusok ötvöződtek. A 48,7 x 17 m nagyságú templom a mai formáját 1887-ben nyerte el. 1923-ban hozzáépítettek a toronyhoz. A vitrázst Kratzman Ede készítette. A templom belsejét barokk stílusú ornamentumok díszítik.
A Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet a híres becsei festő, Than Mór festette.
TISZA FOLYÓ
Óbecse község összterületének 4%-át vízfolyások fedik. Ezek közül kétségkívül a Tisza folyó a legjelentősebb, mely 23 km hosszon a község keleti határát alkotja. Ez a hossz a folyó vajdasági szakaszának 14,02%-át képezi. Óbecse község területén a Tisza folyóban 7 halcsaládba tartozó, 22 fajta hal található. Legnépesebb a pontyfélék (14 fajta) és a süllők (3 fajta) családja. A horgászturizmus szempontjából érdekes halak közül meg kell még említeni a harcsák és a csukák családját, amelyek egy-egy fajtával vannak képviselve. A folyó gazdagságához mindenképpen hozzájárul a virágrovarok ősrégi csoportjába tartozó tiszavirág is, mely több évi szünet után először a 2000. évi nagy árvizet követően jelent meg, és azóta minden évben június második felében látható a folyón. A Tisza folyó a Duna legnagyobb bal oldali mellékfolyója. A Pannon síkságon halad keresztül. Ukrajnában ered és Románián, Magyarországon, valamint Szerbián folyik keresztül. Stari Slankamennál a Dunába torkollik. A Tisza folyó a Fekete- és a Fehér-Tisza találkozásából alakult ki. Teljes hossza 1358 km, vízválasztó felülete pedig 157 186 m2. Vajdaságban a Tisza folyó választja el Bácskát (jobb oldalon) és Bánátot (bal oldalon).
Legnagyobb mellékfolyói a Bega, a Bodrog, az Aranka, a Maros, a Szamos és a Sajó. A Tisza 532 km hosszon hajózható. A bácskai csatorna a Tiszát összeköti a Dunával, a begai csatornát pedig a Temessel. Jelentősebb Tisza-parti városok: Tokaj, Szolnok, Csongrád, Szeged, Zenta és Óbecse. Hegyvidéki szakaszán a Tisza tiszta vizű gyors folyó. Mivel a Kárpátokban nincsenek tavak, a folyó vízszintje igencsak változó, és évente 3 tipikus árvízveszélyes időszak van. Amikor a Tisza magas vízállása egybeesik a Duna magas vízállásával, a folyó folyás ellen megduzzad és óriási árvizeket okoz. Ilyen árvíz pusztította el 1879 tavaszán Szegedet.
A magyar hatóságok által 1846 és 1880 között megszervezett folyószabályozási munkálatok során a Tisza hossza 450 km-rel csökkent. Az akkor kiépült árvízvédelmi rendszer legnagyobbnak számít Európában. Manapság 3680 km hosszú csatornarendszer szabályozza a Tisza vízállását. Az 1980-as évek folyamán árvízvédelmi céllal mesterséges tavat alakítottak ki a Tiszán, ami hamarosan a magyarországiak csaknem ugyanolyan közkedvelt üdülőhelyévé vált, mint a Balaton. A Tisza csaknem az egész folyásszakaszán hajózható. Nemzetközi hajózásra csak nemrégen nyitották meg, Magyarország ugyanis korábban a folyókat állami és nemzetközi folyókra osztotta, és ennek alapján határozta meg melyik folyón engedélyezi a külföldi hajók áthaladását. Az uniós csatlakozás után ez a felosztás megszűnt, és a Tisza mindenki számára hajózható.
A navigálási lehetőségeket gyakran a természeti tényezők határozzák meg. Magas vízállás vagy aszály idején a Tisza általában nem alkalmas hajózásra.
ZÖLD KORZÓ
A Zöld korzónak nevezett sétányt, amely a Zöldfás utca Tiszára vezető folytatásában, a Fehér Hajó szálloda előtt terül el, a Föld napja alkalmából nyitották meg, ezzel is emlékeztetve a természet és az életkörnyezet megőrzésének, fejlesztésének szükségességére. A zöld korzóról kilátás nyílik az alsó parkra, és az egykori lóversenypályára, ahol hamarosan gyógyfürdői-turisztikai komplexum épül.
SÁRGAVIZES KUTAK
Óbecse egyik védjegyét a sárgavizes, illetve a nátrium-hidrokarbonátos hipotermák csoportjába tartozó ásványvizes artézi kutak képezik.
A legrégebbi ilyen kút Óbecse főterén található. Sós Károly fúratta 1904-ben. A későbbiek során Sós Károly még néhány ilyen kutat épített a város különböző részein, köztük egyet a saját birtokán is, és ezzel lefektette az óbecsei gyógyfürdő, vagyis a mai gyógyfürdő alapjait.
A sárgavizes kutak építésének hagyományát Reperger Ferenc kútfúró folytatta, aki a múlt század 30-as éveiben további két kutat fúratott.
A sárgavizes kutak a város jelképévé és turisztikai nevezetességgé váltak, mivel a legenda szerint, aki egyszer iszik a kút vizéből, örökre Óbecsén marad.