1. Szent Anna, 1868.
(A törökkanizsai Szent György-templom mellékoltárképe)
Szent Anna Szűz Mária édesanyja volt, a festményen olvasni tanítja leányát, aki később a templomban szolgált. Életéről az apokrif iratok szólnak: vagyonát szétosztotta a szegények között, Joachim lett a férje, sokáig gyermektelenek voltak.
2. Mindenszentek, 1866.
(A szenttamási Szent Kereszt-templom mellékoltárképe)
A Mindenszentek kompozíció felső felében a Szentháromság látható az Atyával, a keresztet tartó Fiúval és fölöttük a galamb képében megjelenő Szentlélekkel. Jobbjukon a Szűzanya térdel, mögötte Szent Péter és az apostolok csoportja. Baljukon Keresztelő Szent János Szent Pállal, aki mögött az ószövetségi alakok sorakoznak Mózessel és Dávid királlyal az élükön. Az alsó rész két háttal látható diakónusa Szent István és Lőrinc. Jobb oldalon Szent Katalin, Borbála, valamint Árpád-házi Szent Erzsébet és Ilona királyné alakja, a bal oldalon Szent István és László király látható.
3. Szent Tamás, 1866.
(A szenttamási Szent Kereszt-templom mellékoltárképe)
Krisztus tanítványainak, a 12 apostolnak egyike, aki kételkedett Jézus feltámadásában, amikor azonban megjelent neki, s kérte, hogy érintse meg a mellkasán lévő sebet, hinni kezdett. Az apokrif hagyomány szerint Indiában lett vértanú. Az építészek, művészek, bírók védőszentje, szembetegség ellen is hozzá fohászkodnak.
4. Szent József, 1868.
(A kishegyesi Szent Anna-templom mellékoltárképe)
Szent József Jézus nevelőapja, aki a hagyomány szerint ács volt. Legelterjedtebb ábrázolása a gyermek Jézussal a karján. Ő többek között a jó halál, a házasság és a család, az árvák, illetőleg a famunkások: favágók, ácsok, asztalosok, koporsósok patrónusa. Jelképe a kivirágzott bot, amit leginkább liliomként jelenítenek meg.
5. Nepomuki Szent János, 1868.
(A kishegyesi Szent Anna-templom mellékoltárképe)
1350 körül született Nepomukban; Prágában és Padovában tanult, 1380-ban szentelték pappá. Legendája szerint azért végeztette ki Vencel cseh király 1393-ban, mert nem volt hajlandó a királyné gyónását elárulni. A hidak, hajók, hajósok, tutajosok, haldoklók védőszentje, megvéd a megszólástól. Attribútuma a feje körüli öt csillag, és kezében a vértanúság pálmaága.
6. Szent József, 1890.
(A felsőhegyi Szent József-templom főoltárképe)
A hagyományos ikonográfiai téma rendhagyó megfogalmazása ez a mű. Szent József és a Kisjézus, mintegy életre kelt szoborkompozíció talpazaton láthatók, körülöttük a hívő magyar népet jelképező idősebb és fiatalabb, viseletbe öltözött pár, leány- és fiúgyermekkel térdre ereszkedve imádkozik.
7. Szent Mihály, 1860.
(Az óbecsei temetőkápolna főoltárképe)
A hét arkangyal egyike, a mennyei seregek vezérlő fejedelme, a sátán legyőzője, aki a hagyomány szerint a túlvilágon a lelkeket mérlegeli jó és rossz tetteik alapján. A képen az Utolsó Ítélet harsonáját fújja éppen, amikor a holtak feltámadnak, s számot adnak hitükről és földi életükről.
8. Nagyboldogasszony, 1855.
(Az óbecsei Nagyboldogasszony-templom főoltárképe)
Az ősegyházig visszanyúló szakadatlan hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. A hagyomány szerint a Szűzanya mennybevétele Josafát völgyében történt, a kőszarkofágot a csodálkozó apostolok állják körül.
